JÉZUS URUNK TANÍTÁSA 2016. július 1.

10.   IMG_6308  jav.

X. állomás

Jézus Krisztus Urunk:

 Köszöntöm testvéreimet a mai napon, kik meghallottátok hívásomat, és a hívásban engedelmeskedve elzarándokoltatok e helyre, hogy ismét szeretetben, békében és örömben, egyetértésben legyetek e mai meghívásban a fájdalom, szenvedés Golgotáján.

Köszöntöm mindazon testvéreimet, akik ma lélekben kísértek el benneteket ezen a meghívott úton, hogy részesüljenek a tanítás kegyelméből ott, ahol jelenleg most tartózkodnak.

A mai nap tanítás, ez egy különleges tanítás, amely arról szól felétek, ha csak a magyarázatra gondolunk, és próbáljuk magunk elé vetíteni, hogy július hónap, ami az aratás ideje, az aratnivaló sok, de kevés a munkás. De nem most kimondottan ezt a tanításomat vettem1, hanem még az aratnivaló előtti tanításomat, hisz jelen van a búzatábla, de jelen van bármely vetés, amelyet, így mondhassuk nektek, hogy a vetések között járkálok, vagyok jelen tanítványaimmal, akik megéheztek, s elkezdték tépkedni a kalászokat vagy a termést, mindegy, melyik szót használod, és eszegetik. Erre mit mondanak a farizeusok a Mesternek, a Názártinek? Hogy:

– A Te tanítványaid olyant tesznek, amit szombaton tilos, vagy nem illő.

Mert, úgy-e, az őskereszténység, vagy ahogy most mondjátok, az Ószövetség, az a szombati napot tisztelte meg. De Én, Jézus Krisztus Uratok ezen a helyen már nem egyszer mondottam el, hogy a Feltámadásommal már a vasárnapot szenteltem meg a megszentelés részéhez. Hisz a szombat megszegésével, ahogy itt az írástudók és a farizeusok mondották, a megszentelt vasárnapra tértem át a Feltámadás-hajnal örömének tiszteletében. Hisz a szombati nap tanítása hogy is szólt a farizeusok felé?

– Hát nem olvastátok, hogy mit tett Dávid, ki kíséretével együtt bevonult Atyám házába, és a kitett kenyereket megették, és nem törődve azzal, hogy szombat van, és nem törődve azzal, hogy ezt csak a papok tehették volna?

De szombaton a papok is megszegték a szombati nyugalmat anélkül, hogy ők tudtak volna róla. Úgy-e?

Ez a tanítás lényege és mondanivalója. Mert szombaton megtették azt, ami által ők azt hitték, hogy helyesen cselekszenek, de Én, Jézus Krisztus Uratok e helyen a tanításomban nem egyszer s nem kétszer mondottam el az évek folyamán, hogy a Feltámadással a vasárnapot szenteltem meg nektek, és nem a szombatot.

Az irgalmasság a szeretetében ezt tükrözi számotokra, hogy hogyan és miképpen fogadom el, hogyan és miképpen cselekszem, hogyan és miképpen kapcsolódok be mindehhez, ami a tanítás lényege, és ami a tanításban hozzátok szól.

Hisz ez a tanítás még a vetések, a Dávid után még folytatódott a papokkal, úgy-e, akik, azt mondottam, megszegték a szombat nyugalmát anélkül, hogy tudtak volna róla.

S ekkor mit mondok?

Mert nem csak ezt kell figyelni, hogy Én, Jézus Krisztus Uratok az irgalmasságban az irgalmasságot nyújtom felétek a szeretetben és a kegyelemben. És az irgalmasság révén nemcsak áldozatot hoztam, és nemcsak áldozatot várok, hanem azt is, hogy ez által elgondolkodjatok, hogy hogyan és miképpen cselekedtek, mert itt azt mondottam, hogy:

– Ha ismernétek, ki vagyok, mert itt nagyobb van köztetek, mint a szombat tiltásai. Én az irgalmasságában vagyok jelen, és nem csak az áldozathozatalban. És hogy ha felismertek, és tudtok hinni Bennem s követni, akkor, úgy-e, nem ítélitek el azokat, akik nem bűnösek, nem ítélitek el azokat, akik nem követtek el semmi olyat, ami miatt ítéletet kellene vonzani és hozni felettük.

Hisz Én, Jézus Krisztus Uratok a tanítás révén ezt mondottam:

– Az ártatlanokat miért ítéltétek el? Hisz az Emberfia ura a szombatnak is, mert mivel az Emberfia nagyobb a szombatnál, tudja, hogy a szombati nap hogyan és miképpen lehet cselekedni, de nem a szombat a megszentelt nap: a Feltámadás hajnalával a vasárnap lett a felszentelt nap a tanítás révén.

Hisz Én, Jézus Krisztus Uratok a tanításokból kiemelhetném most azokat, amikor azt mondottam a betegnek: „Kelj föl, fogd ágyadat, és menj.”, vagy azt mondom: „Bűneid bocsánatot nyertek.” És ha ezekre figyeltek, és megértitek, hogy itt nem ez volt a nagyobb probléma, hogy Én hogyan és miképpen mondottam a testvérnek, vagy a testvéreknek, vagy a nép sokaságának a jelenlévőkben, hanem azt, hogy ez, ha szombaton történik, akkor Én megszegtem, Jézus Krisztus Uratok a szombatot.

Holott az Emberfia ura a szombatnak is.

Tudom, hogy miképpen és hogyan kell cselekedni a szombat napjában.

És akkor a magyarázat e tanítás által a felismerést nyújtja számotokra, hogy: „Az irgalmasság szeretetében és kegyelmében hogyan tartozom Hozzád, Uram, Jézusom? Hallgatok-e szavadra? Ismerlek-e? Szeretnék jót cselekedni. És szeretnék várni – segítséget, kegyelmet? Vagy csak én várok, de hogy én adjak is ezért valamit, vagy a kényelmemet nézem…?”

Mert a Szombat Ura az Emberfiában ezt próbálja számotokra elmondani e magyarázatában, hogy a szombat akkor érvényes, ha valóban másképp nem oldhatod meg. De ha csak a kényelmed miatt e változást, amit behoztak e törvényben, ez nem probléma, csak a törvényből kimaradt az a kis mondanivaló a magyarázathoz, hogy szombat a napban azoknak szól, akik a megszentelt vasárnapi ünnepet sehogy sem tudják megérteni, megtenni, elfogadni, és a szerint cselekedni. Mert van olyan, hogy munkába megyek, van olyan, hogy lehet, hogy kórházban vagyok a betegágyamon, van olyan, hogy éppen dada vagyok a nagyszülők részében, van olyan, hogy segítséget nyújtok egy elesettnek, vagy éppen csak a kényelmemet próbálom kielégíteni a szombatban?

Fontos ezen elgondolkodni, hogy ez a tanítás a mai napban mit nyújt számotokra, mert az Emberfia – így fejeződik be ez a tanítás – ura lett a szombatnak.

S ezen el kell gondolkozni, hogy mit próbál nyújtani számotokra.

Én nem azt mondom, Jézus Krisztus Uratok, hogy mikor valami nem megoldható, hogy akkor az nem elfogadható.

De „csak a kényelmem miatt, csak a szerint cselekszem” – akkor hogyan várod utána, hogy a meghallgatásod azonnal megtörténjék?

Én, Jézus Krisztus Uratok akkor ne legyek egy kicsit kényelmes?

Egy kicsit várakoztassalak meg benneteket a cselekedetek révén?

Vagy Nekem ne legyen szombat?

A szombat után ne jöjjön el a megszentelt hajnali Feltámadás?

Hisz a tanítás a magyarázatával így jött el ma közétek e hónapban, ahol még majd hallani fogjátok, hogy az aratnivaló sok, de már kevés lett a munkás. Mert a munkások lehet, hogy itt is a kényelmet keresik a szombatban, vagy észreveszik a felebarátot és a testvért?

Mert a termés, az megérett. És a termés jelen van, fel kell dolgozni, ami által jelen lesz a mindennapi kenyér a megélhetésünkben. És az irgalmasság a szeretetében kegyelmet és áldást ad. S akkor „nemcsak a tanításban arra figyelek és ügyelek, ami a kényelmet nyújtja, hanem azt is, amikor én talán egy önfeláldozást adok, ha néha egy kicsit nehezemre is esik, de idővel megérzem, hogy a kegyelem az irgalmasságában hogy van jelen, és hogy ölel át, és hogyan melegít fel, és hogyan erősít meg, és hogyan tudok teljes, szeretetbeli életet élni e meghívás által a mindennapokban”.

E mai tanítás így szólt felétek és hozzátok, mert a vetések között járva, hogy a szeretet és az öröm kegyelme öleljen át, mindazokat, akik érzik e vetésnek termését, táplálékát és kegyelmét.

Ennek reményében áradjon reátok áldásom kiválasztott Mária testvér által.

Az Atya, a Fiú és a Szentlélek.

A Szentlélek kegyelme áradjon reátok, töltse be szíveteket, és irgalmasságot árasszon e kegyelemben, hogy az irgalmassággal tudjam, hogy a meghívásomban hogyan és miképpen cselekedjek, mert a tanítás magyarázata a mondanivalójában ez felétek, hogy az Emberfia ura a szombatnak a cselekedetekben. De az Emberfia a megszentelt Feltámadás hajnalát is nektek adta a kegyelemhez.

 Jelen lévő testvérek:

 Dicsőség Neked, Istenünk!

 

[1] Ezen a napon a Golgota előtti ajándék-tanítás a következő volt: Kalászszedés szombaton (Mt 12,1–8).

0 válaszok

Hagyjon egy választ

Want to join the discussion?
Feel free to contribute!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.