JÉZUS URUNK TANÍTÁSA 2015. január 2.

2.  IMG_6289 jav.

Jézus Krisztus Urunk:

Köszöntöm testvéreimet a mai napon, akik eljöttetek a fájdalom, szenvedés Golgotájának ünnepének megkezdésében, hogy eggyé váljatok e kegyelem szeretetében.

Köszöntöm ma mindazon testvéreimet, akik ma lélekben vagytok jelen, és lélekben kísértétek imával e mai ünnep-golgotát, hogy részesülve a kegyelem szeretetében, amely ma a tanításból áradt felétek. Hisz a tanítás már a megkezdés működéséről szólt felétek és hozzátok. Igaz, hogy még most az ünnep fénye, szeretete él bennetek, és még azt olvassátok és élitek át, amikor még a Gyermek Kisdedhez imádkoztok és énekeltek. Öröm és boldogság hallatszik az énekből, az imából, amely elhagyja ajkatokat. De már a tanításokban lehet hallani arról, hogy ha majd elkezdem a működést, azt a működést, amelyre Én is hivatott és küldött lettem, mert az Atya sok mindent megadott, megmutatott, megtanított, amelyet Én is szeretnék átadni, megmutatni tanítványaimnak és mindazoknak, akik megnyissák szívüket, készen álljanak a felismeréshez és a befogadáshoz, mert a kegyelem a szeretetében így van jelen, és így tud működni rajtad és bennetek.

Ha a mai tanítást vesszük, itt már a működésről van szó, hogy elindult a működés e kegyelem jelenlétében.1

Hisz hogyan is szólt felétek a mai tanítás?

Én tanítványaimmal vagyok jelen, és keresztelek. És akinél Én megkeresztelkedtem, Jézus Krisztus Uratok, az nem más, mint János a Jánosban, ahogy ti mondjátok, és a ti szavatokkal, és ahogy írva vagyon számotokra, ő a Keresztelő, akinél Én is megkeresztelkedtem, mert ez által mutattam a példát mindazoknak, hogy ő az, akit az Atya elküldött Előttem, hogy elkészítse Számomra az utat, elkészítse azt az utat, amelyet majd Én is, Jézus Krisztus Uratok végigjárok. És akkor a keresztség így volt jelen. De ha János tanítását figyelitek, és szavait, ő elmondta nekik:

– Én vízzel keresztellek, mert nekem csak ehhez van hatalmam, s ezt a hatalmat kaptam meg, ami által nyújthatom számotokra a keresztséget. De aki előtt én járok, hogy elkészítsem Számára az utat, és ha majd Ő megjelenik, Ő hatalmasabb lesz tőlem, és Ő nem csak vízzel, hanem a Szentlélek jelenlétével is meg tud keresztelni benneteket, mert ez lesz a jel a tanúságtételben számotokra, hogy Őróla én tanúságot tettem akkor nap, mikor megjelent előttem, amikor a keresztség által az Atya szózatot indított felétek: „Íme, az Én Szeretett Fiam, kiben kedvem telik, és Őt hallgassátok!”

Ugye, nem ismeretlen ez a tanítás előttetek?

És most a keresztségben megyünk tovább.

Ugye, jelen van. De ez mind mikor is történik? Hogy mondtam nektek?

János bebörtönzése előtt.

És akkor, ugye, jelen vannak a farizeusok, jelen vannak az írástudók, akik úgy könyvelnek el mindent, hogy: „Mi mindent tudunk. Nekünk nincs olyan, amit ne tudnánk!”

S akkor nem ismerik fel mindazt, ami jelen van, és ami előttük van, mert oda mennek Jánoshoz, hisz előtte vita alakul ki közöttük, és a Jánoshoz szegezik kérdésüket, a kérdésben szeretnének választ kapni. De a válasz most nem az, hogy: „Ki vagy te, és miért vagy jelen?!” Hanem a válasz a kérdéshez így szólt:

– Te, aki most itt keresztelsz, és az is keresztel, aki nálad keresztelkedett meg. És most Hozzája fordulnak az emberek.

De János e szavak hallatára örülni kezdett. Örült annak, hogy az öröm megelevenedett rajtuk és bennük, s elmagyarázta nekik ismételten mindazt, amit már a tanúságtételnél is elmondott:

– Én nem vagyok sem mester, sem Messiás. – Mert hol mesternek szólították, hol arra gondoltak, hogy ő a Messiás. – Én csak az vagyok, akit küldtek, aki elöljáró legyek, és előkészítsem az utat annak, aki utánam jön, és aki hatalmasabb.

Itt már nem arról beszél, hogy ki vagy te, akitől várják a választ, és egyszerűen csak így válaszol nekik:

– Én a pusztában kiáltó hang vagyok.

Itt már a tanúságtételről beszél, a tanúságtételben mindarról, hogy Én, Jézus Krisztus Uratok hogyan indultam el, és hogyan kezdtem meg működésemet. És ha már a működés jelen van, akkor öröm tölti el az ember szívét és a barát szívét. Mert János hogyan is mondta a példabeszédet?

– Azé a menyasszony, aki a vőlegény. De a vőlegény barátja is jelen van, aki csak a vőlegény mellé állhat, és hallgathatja szavait, és együtt örülhet a vőlegénnyel. Így én is örülhetek együtt mindannak és mindazzal, aki megkezdte működését, mert Őrá vártunk, hogy eljöjjön, Őrá vártunk, hogy tanítson, Őrá vártunk, hogy megismerhessük.

S az nagyon fontos, hogy megismerhessük. Mert ugyan Ő jelen van, Ő működik, de mégis kevesen ismerik fel. Ha most csak a jelenről beszélünk, amelyben most ti éltek e jelenben: hányan és hányan hallottatok Róla, hányan és hányan elfogadtátok tanítását, hányan és hányan élhettetek a kegyelem tanításából erőt merítve, és hányan és hányan zárjátok be szívetekbe a megerősítő kegyelemben az eggyé váláshoz és az eggyé válásban, és mégis hányan és hányan úgy gondolkodtok, ha valami olyan történik veletek, ami nem kedves előttetek, amit nem tudtok felismerni és elfogadni, arra könnyedén azt tudjátok mondani, hogy: „Ennek nem lett volna szabad pont velem megtörténni!”

Ekkor Én, Jézus Krisztus Uratok felteszem a kérdést: Miért, ki vagy te, testvérem, és hova tartozol? Ki vagy te, testvérem, akiben nincs jelen a tanításom? Ki vagy te, testvérem, aki a sok ajándékot a kegyelemben, szinte mondhatom ahhoz a tanításhoz, hogy a gyöngyöket nem becsülted meg, és eldobtad magadtól. Hát a kegyelem hogy működjön rajtatok és bennetek, hogy ha oly hamar kiengeditek a szívetekből, és a lélek jelenlétét a megtapasztalásban, hogy hogyan is vagyok én Jézus testvére, ahogy mondjátok, az Isteni Második Személy testvére, aki meghívott erre az útra, aki által részesülhettem a tanításban, aki által megtapasztalhattam, hogy hogyan és miképpen működik az élet jelenléte és ajándéka, hogyan és miképpen ismerem fel mindazt, hogy a kegyelem, amelyet ajándékul kaphattam, az a sajátom, a szívembe zártam, megerősödök, és megpróbálom kialakítani ezzel a kegyelemmel a mindennapi életemet e testvérhez méltón. Mert testvér lehetek e Isteni Második Személynek.

Hisz az énekben most az ünnepben sokszor elénekeltétek, hogy az Isteni Második Személy, ki a Földre szállt, ki a Földre lépett, akiért epedett az emberiség, aki várta a Fényt, a Világosságot, várta a Szeretetet a kegyelem működése révén. S ezek most mind-mind e ünneppel megjelenhettek a felismerés és az elfogadás révén, és ez által felismerjük, hogy most a jelenben már e hónap tanításában úgy haladunk előre, hogy már működik az Isteni Második Személy, már nem Kisded a Gyermekben, hanem már a felnőtt, működő Isteni Második Személy jelenlétéről szól a tanítás számotokra a felismeréshez és az elfogadáshoz, elsőként a keresztségről, és hamarosan fogjátok énekelni, hogy János áll a vízparton. És kire vár? Kire vár? Az Isteni Második Személyre, akinek elkészítette útját.

És átmegyünk a második tanításra, amely már lassan a hónap vége felé lesz számotokra jelen2, amikor ismételten arról szól a tanítás, hogy nem tudják felismerni az Isteni Második Személyt, és azt mondják Számára – és megint kik azok, akik oda mennek? Nem az egyszerű emberek, nem azok, akik keresik az Ő társaságát, nem azok, akik követik Őt, nem azok, akik hisznek Benne, akik már kezdték felismerni, vagy már fel is ismerték és elfogadták, hanem mindazok, akik azt mondják:

– Hát, mi okosak vagyunk, mi vagyunk az írástudók, mi vagyunk a farizeusok!

És írástudók és farizeusok most a jelenben is vannak, nem kell messzire menni, hamar megtaláljátok és felismeritek, hogy kik azok, akik mások felett oly könnyedén tudnak ítélkezni, akiknek parancsolhatnak, akiket utasíthatnak, akiknek szinte megszabják, hogy hogyan és miképpen próbálják kialakítani az életüket a mindennapokban, a mindennapokhoz. És itt ezek oda mennek a Mesterhez – ugye, akiről beszélünk, az Isteni Második Személyről, aki testet öltve a Földre jött, hogy elhozza a fényt, a békét és a szeretetet a Kisdedben, de most már a működés jelenléte van jelen –, s azt mondják Neki, szinte olyan kérdően:

– Hogy lehet az, hogy a mi tanítványaink, János tanítványai böjtölnek, és a Tieid nem? Azt sem tudják, mi a böjt!

Miért böjtöljön a násznép, amikor vele van a vőlegény?

Most örülni kell és vigadni, mert itt van a vőlegény. Jönnek majd napok, amikor elviszik a vőlegényt, s akkor majd böjtölnek, akkor tudják, hogy mi az, hogy nincs már jelen.

És itt Én, Jézus Krisztus Uratok, ahogy a mai tanításban beszélünk, az Isteni Második Személy, a tanításban így szóltam feléjük:

– Melyik ember az, aki a szakadt ruhájára új foltot tesz? De ha mégis olyat tesz, az új anyag kiszakítja a régit, s ez által még nagyobb lett a szakadás. Vagy ki az köztetek, aki az új bort a régi tömlőbe helyezi? De ha mégis megteszi, az új bor szétveti e régi tömlőt, és mind a kettő elvész. Ezért hát mondom nektek, az új bor új tömlőbe való.

Ezt a tanítást pedig úgy kell értelmeznetek, hogy Én, Jézus Krisztus Uratok, a mai tanításban az Isteni Második Személy, aki már megkezdte működését, és aki már az Új Szövetség zálogát nyújtja számotokra, és már semmi köze sincs a régihez, a hagyományhoz, már az újat próbálom számotokra nyújtani, megmutatni, hogy a megtapasztalás felismerésében el tudd fogadni, tudjál vele együtt élni, elfogadni a kegyelmet, az örömet, a békét, a szeretetet és a türelmet. És ha már ezek mind-mind bennetek vannak, akkor értitek és érzitek meg mindazt, hogy Én, Jézus Krisztus Uratok e küldetés révén hogyan és miképpen jöttem el hozzátok, ahova az Atya elküldött, hogy testet öltve itt élhessek köztetek, veletek és bennetek, meghívjalak a felismerés révén, és ti is felismertek, elinduljatok és kövessetek a mindennapi élet útpályáján. Mert akkor lesz számotokra teljes e tanítás mondanivalója a felismeréshez és az elfogadáshoz. S akkor öröm és boldogság járja át a ti szíveteket.

És most ez az öröm és ez a boldogság a fény melegségével áradjon majd reátok, melegítsen fel, és mutassa meg az utat e meghívásban a mindennapokhoz, a mindennapokban.

S ennek reményében ajándékozlak meg benneteket kiválasztott Mária testvér által e áldásban, hogy az áldás fényének sugara a melegségben és az átölelésében legyen jelen, és öleljen át.

Az Atya, a Fiú és a Szentlélek.

A Szentlélek kegyelme e fényben, e melegségben költözik felétek, hozzátok és szívetekhez, hogy eggyé válhassatok e fény melegségének szeretetében, e megkezdett évben, amelyet épp, hogy elkezdtetek, és erőtök legyen mindent úgy tenni és cselekedni, ahogy a tanítás révén számotokra megelevenedik a tanítás mondanivalója.

Igen, sokan most vártátok a felkészítést az évhez. A felkészítésben csak annyit tudok mondani: nem lesz sokkal nehezebb, mint az elmúlt esztendő, de szíved nyitott, befogadtad a kegyelmet, működhet rajtad és benned, és tudod, kitől várhatod a segítséget.

Jelen lévő testvérek

Dicsőség Neked, Istenünk!

0 válaszok

Hagyjon egy választ

Want to join the discussion?
Feel free to contribute!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.