JÉZUS URUNK TANÍTÁSA 2014. május 2.

Jézus Krisztus Urunk:

 2923 javKöszöntöm testvéreimet a mai napon, akik eljöttek a fájdalom-, szenvedés-golgota átélésére, hogy részesülhessünk közösen, együtt a kegyelemből és a szeretetből.

A mai nap tanítása, amely felétek szólt kiválasztott testvéremtől: az Égből Szálló Kenyér, amely az Oltáriszentség jelenét tükrözi számotokra a mindennapi életben és a mindennapi élethez.

Én, Jézus Krisztus Uratok beszéltem tanítványaimnak és a nép sokaságának a Mennyei Élő Kenyérről.1 De ők pedig a csodát várták, hogy:

— Mit tudsz tenni?

Hogy:

— Hogyan és miképpen teszed?

— Talán akkor ez alapján tudunk hinni Benned?

A nép sokaságában többen felszólaltak, és hogy biztosak legyenek a mondanivalójukban, így szólnak, hogy:

— Atyáink mannát ettek az égi kenyérből, amit a próféta megjövendölt és megadott nekik.

De Én, Jézus Krisztus Uratok azt mondottam nekik:

— Nem próféta adta az Égből a kenyeret, hanem a Mennyei Atya ajándékozott meg. És ha megajándékoz, felismered és elfogadod, szívedbe zárod, mert az Emberfia, akit az Atya küldött, hogy tanúságot tegyen minderről a szavak, tettek és cselekedetek révén.

Így mondotta:

— Nem Illés adta nektek a Mennyei Kenyeret, hanem Mennyei Atya küldte nektek e Élő Kenyeret, hogy a világba jöjjön, hogy a világban felismerjétek, elfogadjátok, eggyé váljatok Vele, és ha majd jobban ismeritek fényének sugarát, akkor dicsőíthessétek.

Mert az Atya a világba küldte, hogy a Mennyből alászálljon e Mennyei Kenyér, e táplálék, amely erőt ad az élethez.

Fontos, hogy ezeket felismerd, elfogadd, eggyé válhass vele, és akkor tudod, hogy ez a tanítás a mai napban az Oltáriszentségről szólt felétek. Az Oltáriszentség jelen van Atyám házában, jelen van az egyszerűség-helyiségekben, amelyeket ti néha így neveztek, a ti nyelveteken mondva, hogy kápolna, röviden és egyszerűen. És az Oltáriszentség e Mennyei Kenyér táplálékaként elevenedik fel előttetek, majdan igazán rajtatok és bennetek, mert Én, Jézus Krisztus Uratok valóban a Mennyből alászállottam, hogy e Mennyei Kenyeret elhozhassam a világba mindazoknak, akik megnyissák szívüket, és képesek befogadni, megerősödni és e kegyelemmel tovább élni.

Majdan érezd, hogy ez a táplálék jelen van számotokra és előttetek. És akkor ti is mondhassátok azt, mint a nép sokasága közül:

— Adj nekünk ebből a Kenyérből, ebből a Mennyből Alászálló Élő Kenyérből, hogy mi is ezzel táplálkozhassunk!

S akkor meg tudod érteni, hogy ha eljössz, és eszel ebből a Kenyérből, mert hiszel Benne, s aki ebből eszik, nem lesz éhes, mert felismerte mindazt, ami ezzel a Kenyérrel jelen van.

De itt mondhatom azt is:

S akik mind eljönnek, hogy igyanak, s akkor nem lesznek szomjasak, mert megerősödnek e kegyelemmel, mert az Oltáriszentség, ahogy a ti saját nyelveteken mondjátok, így elevenedik meg előttetek, rajtatok, bennetek a felismeréshez és az elfogadáshoz, és idővel a befogadás megtapasztalásában, hisz mindenki előtt jelen van, de hogy ki ismeri fel, és ki fogadja be, az a szabad akarat cselekvése, megadatik számotokra, és megmutatja a kegyelem ajándékát a Mennyből Alászállott Élő Kenyérben.

A mai nap második tanítása pedig a Jó Pásztorról szólt felétek és hozzátok.2 A Jó Pásztor ismeri juhait, és a juhai is ismerik Őt. De aki csak béres, az nem törődik a juhokkal, mert nem a sajátjai. Bátran elszalad, amikor jön a farkas, megragadja, és szétkergeti őket.

De Én ismerem juhaimat, mert ők is ismernek Engem, és hallgatnak szavamra, és követnek.

Vannak más juhaim is, akik még nem ebbe az akolba tartoznak, de őket is elfogadom és vezetem, és majd ehhez az akolhoz fognak tartozni, hogy egy akol legyen a juhok számára.

A juhokban, testvéreim, hozzátok szólottam a felismeréshez és az elfogadáshoz, hogy hogyan és miképpen haladsz az úton a cselekedetek révén, hisz vannak, akik követnek, akik ismernek, akik beszélnek Róla, és tanúságot tesznek. És vannak, akik csak hallottak, nem ismernek, és még nem követnek, de őket sem szabad elítélni és megvetni. Ők azok a juhaim, akik jelen vannak, és akik még nem ismernek, de majd elfogadom őket, és vezetem őket, és majd hallgatnak szavamra, és követnek.

Soha nem szabad megítélni azokat, akik, talán úgy érzitek, hogy távol vannak egy kissé tőletek a szavak és tettek cselekedeteképpen.

Hisz beszéljünk a béresről? Kik a béresek? Akik megkapják a juhokat, hogy óvják, védelmezzék, és ha kell, segítsék?

A béreseket az egyszerű szavakban tudom elmondani számotokra: vannak olyan pásztoraim, akiket nem illet meg ez a szó, hogy pásztor, hanem csak az, hogy az egyszerűségében egy béres. Megkapta a juhokat, de úgy könyveli el: „Hát nem az enyémek. Nem is kell nagyon törődnöm velük. A legszükségesebbeket megteszem, és majd valahogy alakulunk együtt a küldetés haladásában.”

De a béres azzal sem törődik, hogy ha szétszéled a nyája. Itt nagyon nem is kell jönni a farkasnak, mert nem törődik velük. Mert ha szeretné őket, ha törődne, akkor ő is boldogan mondhatná, hogy: „Én a juhaimért, ha kell, az életemet odaadom.”

Mert a Jó Pásztor ezt tette: Életét adta juhaiért, az ő megmentésükért, a szeretet kegyelméhez a megerősítésben.

És vannak olyan béreseim, akik valamit hallottak, de még nincsenek tisztában vele. Na, az ilyenekhez pedig elmegyek, megkeresem őket, hogy felismerjenek, hogy hallják szavamat, és kövessenek, mert így tudom őket vezetni. S akkor már ők is ehhez az akolhoz tartoznak, mert felismertek. S akkor megértik mindazt, hogy Én, Jézus Krisztus Uratok a Jó Pásztorban Életemet odaadtam az Én juhaimért a küldetés, követés részében e felismeréshez.

De nem azért adtam az Életemet, hogy elvegyék Tőlem: Én, önként, szeretetből adtam oda a megváltásért.

De Nekem jelen van a hatalmam, amit az Atyától kaptam, hogy Én szeretetből oda is adhatom az Életemet, és szeretetből, e hatalommal, vissza is vehetem. Mert ez a hatalom megvan Számomra, mert az Atya ezzel a hatalommal ajándékozott meg, és küldött e világ juhaihoz, a felismeréshez és az elfogadáshoz a megtapasztalásában.

S akkor „boldogok vagyunk, hogy mi is ezek a juhok lehetünk, akiknek egy ilyen Jó Pásztora van, aki figyel reánk, akinek ismerjük szavát, akit szeretettel tudunk követni a küldetésünkben, mert mi nem azok a juhok akarunk lenni, akiknek ugyan jelen van a pásztor, de a pásztor inkább béres, aki nem törődött juhaival, nem ismeri övéit, és ők sem ismerik őt”.

Akkor a kegyelemben hogyan szeretnének együtt működni és haladni a mindennapi élet-útpályán?

S azokat pedig ne ítéljétek meg, akik netán hallottak valamit, de még nincsenek tisztában vele, mert ők pedig azok a juhaim, akik jelen vannak a világban, de még nem hallottak Rólam, nem ismernek, és nem tudják, hogyan és miképpen kell elindulni és haladni. Hozzájuk pedig majd eljövök fényem sugarával, megérintem őket, majdan felismernek, hallgatnak szavamra, és már ők is e akolhoz fognak tartozni, hogy egy legyen a működés, kegyelem részében.

Majdan ma egy rövid harmadik tanítást is adtam, de ez a tanítás inkább csak egy kicsit a felkészüléshez tartozik, hisz ez még nem most fog történni, ehhez még van idő, a hónap vége felé és a jövő hónap kezdetében, hogy felkészítem tanítványaimat, hogy elbúcsúzom tőlük. Búcsúbeszédet is mondok a megtapasztalásban, hogy majdan az Emberfia befejezi e földi életpályáját, elhagyja e Földet, és visszatér oda, ahonnan érkezett.3

— Szomorúvá váltok? — mondom tanítványaimnak. — De ne legyetek szomorúak, mert ha Én nem megyek el, és nem foglalhatom el azt a helyet, ami ott jelen van Számomra, akkor hogyan küldöm el számotokra a Vigasztalót, hogy betöltekezzetek, és megerősödjetek? Ezért mondom, hogy a szomorúságot majd felváltja az öröm a szeretetében és kegyelmében.

Mert ha nem megyek el, akkor ezt az örömet e Szentlélek ereje által nem tudom elküldeni számotokra, hogy megerősödve, betöltekezve felkészültek legyetek a mindennapi élethez a küldetésében, hogy így értékeljétek mindazt, ami által haladhattok a mindennapokban.

És a mai nap még ajándék számotokra, hogy e tanításban nem csak Én, Jézus Krisztus Uratok vagyok jelen e kegyelemben, hanem az Édesanya, aki figyel gyermekeire, azon gyermekeire, akik hittel, bizalommal és szeretettel fordulnak az Édesanyához abban a reményben és kegyelemben, hogy „ez az Édesanya e jelenlétében meghallgat, elfogad gyermekének, és segítséget nyújthat számomra és számunkra”, mert kiesdekelheti Fiától mindazt, amire vágyakoztok, és amire szükségetek van.

Ennek reményében ma Én, Jézus Krisztus Uratok megajándékozlak benneteket áldásommal, de az áldás mellett jelen van az Édesanya, és az Édesanya Szívének szeretete árad felétek a megerősítő kegyelemben ajándékul e mai nap jelenlétben, hogy:

Édesanya vagyok, akinek jelen van Szíve, és jelen van nyitott Karja, aki felkészül, és várja az Ő gyermekeit, akik Hozzája tartozunk, akik felismerjük ezt az Édesanyát, és az Édesanya segítségében, szeretetében, kérésében, Anyai palástját mindazon gyermekeire teríti, akiknek szükségük van erre az Anyai szeretetre, s erre az Anyai kegyelemre a megerősítésben.

És most így áradjon reátok kiválasztott Mária testvérem által áldásom, amelyet Én, Jézus Krisztus Uratok árasztok felétek e kegyelemben, és a nyitott szív felkészülésében pedig fogadjátok az Édesanya védőpalástját, Szívének szeretetével, e melegségben, amelyet az Édesanya ajándékul ad számotokra.

Az Atya, a Fiú és a Szentlélek.

A Szentlélek kegyelme, ereje, öröme, békéje kössön össze benneteket e mai kegyelem-, ajándék ünnepén, hogy az áldás megerősítésében az Édesanya védőpalástja, Szívének szeretete érintse meg mindazon testvéreimet, Édesanyámban pedig mindazon gyermekeket, akik felkészültetek, készen álltatok e kegyelem, ajándék befogadására, hogy eggyé válhassatok vele, és így haladjatok a mindennapi élet-útpályán a küldetés és követés részében, e tanítás felismerésében.

És akkor köszönetet és hálát mondhatunk ennek az Édesanyának, aki így szereti gyermekeit, akik Hozzája tartoztok.

S mondhassátok boldogan, fennhangon majdan: „Vigyázz reánk, Édesanyánk”, mert ez az Édesanya valóban gyermekeinek tekint, és vigyáz reátok, és így vezet az élet-útpályátokon.

 Jelen lévő testvérek:

 Dicsőség Neked, Istenünk!

MÁRIA IMÁJA

Mária:

 Köszönöm jelenlétedet, ó, Édesanya, ki megtiszteltél bennünket jelenléteddel.

(…) kik Hozzád fordultak imában, kérésben, felajánlásban, hálában és köszönetben.

Ó, Édesanya, mindig légy velem, a Te gyermekeid között, fogd kezeinket Anyai Kezeddel, és így segíts a Te gyermekeidnek, különösképpen azoknak, akik egy kicsit nehezen tudják felismerni és elfogadni a kegyelem ajándékát, amely szinte jelen van, és feléjük árad, csak fel kell ismerni, el kell fogadni, és eggyé válni vele a mindennapban.

Köszönöm, ó, Édesanya, hogy ma így vagy jelen e fénylő csillag sugarával, és örömmel és szeretettel tekintesz a Te gyermekeidre.

0 válaszok

Hagyjon egy választ

Want to join the discussion?
Feel free to contribute!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.