JÉZUS URUNK TANÍTÁSA 2011. március 11. Nagyböjt 1.

Jézus Krisztus Urunk:

 

Köszöntöm testvéreimet a bűnbánat első Golgotáján, akik elfogadtátok meghívásomat, és elzarándokoltatok, hogy eggyé váljatok a fájdalom, szenvedés golgotai átélésen.

De köszöntöm mindazokat, akik lélekben próbálnak eggyé válni a mai golgotai megkezdéssel a bűnbánatban.

Hisz a mai nap tanítás arról szól felétek, hogy hogyan is kell élni az életet a szeretetben, a cselekvés részében, hisz kérjetek, és adatik nektek.1 Zörgessetek, és ajtó kinyílik. Keressetek, és találtok. Ismerős ez a tanítás, hisz ez a tanítás a Hegyi beszédben történik. A Hegyi beszédben adom tanítványaimnak és mindazoknak, akik eljöttek, hogy meghallgassák a Mestert, a Názáretit, a Prófétát. Hisz sokan jöttek, sokféleképpen hallották. Volt, aki azt mondja:

— Talán nem ő tért vissza ismételten, a Keresztelő János — Jánosban? De Keresztelő Jánost lefejeztük. Hisz ő már nem lehet. De tanítványa se lehet, mert ő nem ugyanaz az ember, aki a tanítványokban a Keresztelővel együtt voltak.2

Többen és többen, hogy álruhát vegyenek, kijönnek a hegyre, hogy majd meghallgatnák azt a Názáretit, és:

— Ha valami olyant tesz, cselekszik és mond, akkor tudjuk miért vádolni!

De a Mester, az, mikor feláll, hisz szólnak Számára, hogy mily sokan jöttek, elindul a nép sokasága között, és reájuk tekint, és halad, és így szól:

— Kérjetek, és adatik nektek. Zörgessetek, és ajtó nyílik. Keressetek, és találtok. Mert aki kér, annak adnak, aki zörget, annak ajtó nyílik, és aki keresett, az talált.

És így készültök fel a tanításra.

Majdan reájuk tekintve így szól:

— Ki az közületek, aki követ vesz, és gyermekének adja, mikor kenyeret kér? Ki az, aki közületek halat kér, és ti kígyót adtok neki? Nem, mert ámbár ti rosszak vagytok, és mégis tudtok jót adni gyermekeiteknek. Mennyivel jobban tud Atyám nektek jót cselekedni, tanítani és adni, ha felismeritek mindazt, ami jelen! Mert Atyám, aki a Mennyekben van, jót ad azoknak, akik hiszik Őt és elfogadják. Ezért hát mondom nektek, ti is úgy cselekedjetek, és azt várjátok, amit ti is adtok és cselekszetek. Mert ha ti azt várjátok, hogy veletek jót cselekedjenek, és jót tegyenek, hát akkor nektek is így kell cselekedni a jelenlétben.

És ekkor a nép sokasága, tekintetét a magasba emelve, hallgatja szavamat e tanításban, a Hegyi beszédben, hogy a szeretet a cselekvésben, a tettekben, a felismerésben így van jelen. És érzed, hogy e cselekvés részében hogyan is szeretnéd élni az életed, és hogyan várod az élethez a segítséget, a kegyemet.

De a Hegyi beszéd tanítása folytatódik, hogy hogyan ne akarjunk élni az igazságosságban, a képmutatásban.3 Mert ha nem múljátok felül az írástudókat és a farizeusokat, akkor nem juttok be a Mennyek Országába. Ezért mondom hát nektek, hogy készüljetek, ismerjétek meg tanításomat, fogadjátok el szeretetemet, kegyelmemet e tanítás részében, hogy rádöbbenjen mindaz, aki keresett, az talált, aki zörgetett, annak ajtó nyílt, és aki kért, annak adatott.

És így most azt mondom nektek, hogy van a testvéred, kivel haragban vagy. És hallottátok ti már, a régiektől, az elődeitektől a Mózes-i törvényt, hogy azt mondják számotokra és nektek, hogy ne ölj, mert aki öl, az méltó az ítéletre.

Én pedig ezt mondom nektek:

Ha haragszol testvéreddel, felebarátoddal, azok is méltók az ítéletre.

De akkor is, ha azt mondod testvérednek: „Te, esztelen!” — méltó a főpapi tanácshoz, méltó, hogy most, a jelenben is felülbírálják a szavai súlyának fontosságát a tettek megjelenésében.

De méltó az is az Isteni ítéletre, aki azt mondja: „Te, Istentelen!”

S akkor haragban vagy testvéreddel, és mégis ajándékáldozatot hozol az oltárra?

Hát mi zajlik akkor benned?

Ezt ugyanúgy lehet mondani most a jelenben. Az áldozati felajánlást, amelyeket a Mózes-i törvény részében az elődeitek- és a régiektől hallottátok, elkészítik az ajándékot, hogy felhelyezzék az oltárra.

A jelenben pedig azt mondom:

Hogyan veszel részt egy szentmise áldozatában?

Hogyan helyezed el szíved szeretetével felajánló imádat a felajánló áldozati cselekményben, ha haragszol, ha gyűlölet lakozik szívedben, lelkedben, ha nem tudod, mi a megbocsátás, ha nem gyakorlod a megbékélést?

Ilyenkor, mikor elindulsz e áldozattal, és eszedbe jut, hogy testvéreddel ellentétben vagy, helyezd le az oltár elé a felajánló áldozatodat. Helyezd el oda szívedet, lelkedet a szeretetben. Nyisd meg, hogy megértsed, el kell menni, hogy megbékélj. És mikor elindulsz az úton, gondolkodjál el, hogyan is cselekedjél, és mitévővé váljál, nehogy lemaradjál a cselekedetekben. Mert talán elindulsz, és együtt haladtok, és a testvéred átad a bírónak. A bíró a börtönőrnek. A börtönőr megfogja, és a börtönbe vet. S akkor rádöbbensz, hogy: „Nem voltam a békülés, szeretet kegyelmében. Nem tudtam megbékélni felebarátommal és testvéremmel. Az áldozatot ugyan szerettem volna felajánlani és bemutatni.”

De hogyan cselekszel, amikor harag, gyűlölet, indulat van szívedben és a lelkedben?

És hallod a tanításban a megbékélésről a tanításomat, hogy hagyd ott mindazt, ami benned rejlik. Nyisd meg szívedet, a nyitott szívet helyezd oda a felajánló áldozathoz az ajándékban. És a nyitott szív felkészül a szeretet befogadásához. És ha ezt a szeretetet be tudtad fogadni, akkor felismered önmagadban, hogy hogyan is kell cselekedned, tenned, élned. És akkor már rádöbbensz arra, hogy: „Nincs olyan nap, amely lenyugszik, hogy én ne gyakoroljam a megbékélés kegyelmének ajándékát. És elindulok, hogy megbékéljek testvéremmel, felebarátommal és önmagammal. És akkor a felajánló, szereteti áldozatban érzem a kegyelmet, az ajándékot a jelenlétben. Érzem, hogy valóban én is Isten Országához tartoznék és tartozom, Isten Országához szeretnék jutni, és Isten Országát szeretném befogadni, és eggyé válni vele e szeretet-tanításban, a kegyelemben. Mert elindultam az úton, hogy megbékéljek mindazzal és mindazokkal, akikkel haragszok, akikkel gyűlölködök, akiket megítéltem.”

Holott eljön az idő, amikor talán pont téged is megítélnek, vagy pont átadnak a bírónak. És a folyamatot ismered, és a börtönbe vetnek, és nem jössz ki onnan addig, amíg vissza nem adsz mindent, az utolsó garasig. És a garast nem csak a pénzbeli értékében kell értelmezni, hanem a szíved nyitottságának szeretetével, hogy: „Valójában meg tudtam bocsátani? El tudtam fogadni felebarátomat, testvéremet? Tudok vele együtt élni a tanítás szeretetében? És készülök-e én is, hogy eggyé váljak Isten Országával e tanítás szeretetében?”

Fontos, hogy ezt mind felismerjétek és elfogadjátok. Hisz a Hegyi beszédben a tanítványaimnak és a nép sokaságának ezt adtam, ez volt az ajándék.

De nem csak erről beszéltem, hanem van ott még más tanítás, és majd jelen lesz számotokra, még a más tanítások, a szeretet, kegyelem részében. Mert igen, hisz a Hegyi beszédhez tartozik az a tanítás is, hogy:

Boldogok a lélekben szegények, mert övéké a Mennyek Országa.4

Boldogok mindazok, akik sírnak és nélkülöznek.

Boldogok mindazok, akik szomjazzák és élik az életet.

És boldogok vagytok ti mind, kik elfogadjátok tanításomat, hogy megérintse szíveteket és a lelketeket. S akkor elfogadjátok, hogy ha megaláznak, kicsúfolnak, mert ezt mind a boldogság szeretetében Értem, Jézus Krisztus Uratokért vállaljátok e szeretet jelenlétében. Mert a boldogság így hozza el számotokra a kegyelmet az ajándékában, a felismerésben és a haladásban, a mindennapokban, a mindennapokhoz. Mert akkor érzitek, hogy Én, Jézus Krisztus Uratok a tanítást, ahogy tanítványaimnak és a nép sokaságának adtam, és közöttük jártam a hegy oldalában, néhány fa és fű között járva, a szikrázó napban, a szeretetem, a mosolyom, a jelenlétem áradt mindazokra, akik elfogadják e kegyelmi ajándékot e Hegyi beszéd tanítása részében.

És így ajándékozlak meg benneteket a bűnbánat első Golgotáján a Hegyi beszéd szeretet-áldásával, hogy áradjon reátok, és töltse be szíveteket, és emeljen fel benneteket épp úgy, mint tanítványaimat és a nép sokaságát, akik a fűben ülve tekintetüket a magasba emelték, hogy befogadhassák a tanítást, amely elhangzott számukra.

Így áradjon reátok kiválasztott Mária testvér-szolga által áldásom e Hegyi beszéd szeretetének tanítása részében.

Az Atya, a Fiú, a Szentlélek.

A Szentlélek kegyelme e szeretetben áradjon reátok, töltse be szíveteket és a lelketeket a felemelkedéshez, a felismeréshez, az elfogadáshoz, hogy a szeretet a szikrázó nap fényének sugarával így áradjon reátok, és töltse be mindazt és mindazokat, akik felismertek, elfogadtak és követtek.

Jelen lévő testvérek:

Dicsőség Neked, Istenünk!

Mária:

Köszönöm e csodálatos tanítást a jelen hegyen[5], hogy szinte láthattam, akik hallgattak: e tanítványok, az egyszerű emberek, némely gyermekek, de még álruhában Kaifás katonái és Pilátus felesége, kik boldogan hallgatják a Názáretit a nép sokasága mellett, ki közöttük jár, és tanítja őket.

Köszönöm, hogy eljöhettem e csodálatos helyre, és tanú lehettem e tanításban.

 

0 válaszok

Hagyjon egy választ

Want to join the discussion?
Feel free to contribute!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.