JÉZUS URUNK FELTÁMADÁSI TANÍTÁSA 2008. március 23. Húsvét vasárnap

A Feltámadott  jelképszobraMária kiválasztotti kegyelmi állapotban:

 Ó, mily szép (…), mely jelen vagy!

Felém jön, mert átölel.

A zászló meglebeg.

Ébred, ébred, mert eljött már a dicsőséges, szép hajnal.

Ó, dicsőséges, szép hajnal, köszöntelek! Te, Fénysugár, mely jelen vagy. Átöleltél, felmelegítve, megerősítve, (…).

Íme, a sír, megnyílt, a kő már nincs rajta.1

Íme, a sír, amely Fénnyel ragyog.

Elindulva.2

Dicsőséges, szép hajnal! Mert eljött már számunkra a Fény, mely megjelent. A Fény, amely azt hívja szívemben, hogy induljak, mert köszönteni kell, hisz a sír már üres. A követ elmozdították. Kik aludtak, megijedtek, és e Fényben nem látnak.3

Köszöntöm e sírhelyet, amelyből a Test kijő, mert az Élet erősebb a halálnál.

IMG_5287 jav Sükösd 2013 Feltámadás

A jelképes üres sír Sükösdön a kápolnában

Mert a Test felébredt, a gyolcsleplek jelen vannak. A kendőt összehajtva, itt hagyva.4

Mert az Írás a jövendölésében beteljesedék. Hisz harmadnapra feltámadva halottaiból.5

Amelyet nem értenek, hogy valóban megtörténhet?

Ezért hát e sírból e Test kijön.

Kijön, hogy majdan bizonyosságot szerezzenek mindazok, kik tanúi e kegyelemnek.6 Hisz már csak a Fény, amely azt mutatja számomra, hogy ez volt a hely, amelyben pihentem.7

Eljött és (…) e szép hajnal, amire várva, hogy a sírhely üresen maradjon, mert a sírhelyből a Test kiszállt.

Köszöntöm e helyet, ahova mindig visszatérek. Visszatérek, hogy soha el ne feledjem e helyet. E hely, amely az Írás jövendölését teljesítette. De e helyből egy kicsit tovább lépve ott a sírhely, amelyben a Test pihent. A Test, amelyet, nem csak Önmagát, hanem felebarátait és testvéreit is elfogadva, mert az Emberfia nem csak Önmagáért indult el ezen az úton, és nem csak Önmagát vitte e fájdalmon, e szenvedésen. Elfogadta Övéit, és azokat mind a kegyelemhez és a megdicsőüléshez vezetve.

A hét első napján Mária Magdolna kimegy a sírhoz. Mikor oda ér, íme, azt látja, hogy a kő már nincs a helyén, elmozdították. Megremeg a teste, és betekint.

A sír üres.

E remegéssel elindul. Sietve fut. Elmegy Simon Péterhez és a másik tanítványhoz, kit az ő Mesterük nagyon szeretett. Így szól feléjük:

— A követ elmozdították! A sír üres! Elvitték az Urat! És nem tudom, hova!

Remeg a hang, a könny megjelenik. De ők nem akarták elsőként elhinni.

— Ó, te, asszony, milyen beszéddel jössz most hozzánk?! Ne zavarjál meg minket.

— Mondom nektek, a sír üres! Az Urat elvitték! És én nem tudom, hova.

Ekkor Simon Péter és a másik elkezdenek szaladni, sietve, hogy mielőbb oda érhessenek a sírhoz.

Akit Jézus, a Mester szeretett, előbb ért a sírhoz. Betekint, látja a gyolcslepleket. De nem megy be.

Ide ér Simon Péter. Ő betér.

— A leplek itt vannak. És íme, a kendő, amely Arcát takarta. Ez külön, szépen összehajtva.

Erre belép a másik tanítvány is, kit szeretett az ő Mestere. Ezt mind-mind meglátja, és hinni kezdenek. Most már megértették azt, hogy:

— Valóban, Jézusnak, a Mesternek fel kellett támadni! Visszatérve, hogy elmondjuk a többieknek is.8

— Most valósult meg mindaz, amiről a Mester tanított és felkészített, amit nem értettünk, hogy Ő hova megy, ahova mi nem mehetünk.9 A félelem vett erőt rajtunk, és már csak kissé messziről követtük. De íme, most bizonyosságot szereztünk, hogy valóban meghalt szemünk láttára, és most e sírból feltámadt. Hisz üres e sír.

Az asszonyok is jönnek a sírhoz. Megpillantják, hogy a kő nincs a helyén. Megremegnek.

— Elmegyünk, hogy mi is tudatjuk tanítványaival, mi történt.

Ahogy elindulnak, azt veszik észre, Jézus Maga jön szembe velük! Ki így szól:

— Üdv nektek!

Arccal leborulva, átölelve a Lábait, már a remegés eltávozik:

— Ne féljetek! Siessetek, vigyétek meg a hírt tanítványaimnak: jöjjenek Galileába, mert ott találkozhatunk.10

Az asszonyok boldogan köszöntötték Jézust. El is indultak a városba. De mikor oda érnek, már azt hallják, hogy némely őr megelőzte őket, és hírül adta a főpapoknak a történteket. Azok a vénekkel összeülve, és tanácskoznak. Meghozzák döntésüket, így szólnak az őröknek:

— Sok pénzt adunk nektek, ha azt teszik, amit most kérünk. Mondjátok azt kint a népnek, hogy míg ti elaludtatok, az éj leple alatt eljöttek tanítványai, és ellopták a Holttestet.

Ők elfogadva e sok pénzt, és ki is mentek a városba az emberek közé, és azt tették, amit rájuk parancsoltak.

Ez sokáig megmaradt a szóbeszédben, hogy nem is támadt fel, hanem tanítványai ellopták a Holttestet. És a zsidók hittek benne.11

Jézus Krisztus Urunk:

E Feltámadás köszöntése e dicsőséges, szép hajnalban!

Ez a Fény, amely jelen van!

Ez a Fény, amely átölel!

Ez a Fény, amely felemel, erőt ad, s ez a Fény, amely köszönetet ad mindannak és mindazoknak, akik jelen vagytok, és akik jelen voltatok. Hisz szíveteket megnyitottátok a hívásra, és a hívásnak engedelmeskedve eggyé váltatok kiválasztott Mária szolgámmal a testvérben, és nem csak a fájdalom, szenvedés átélésében kísértétek, erősítettétek, most is, ím, hogy e hajnal fényének ragyogása az örömben egy legyen veletek!

Így most köszöntve e szép hajnalt: „Örvendetes napunk támadt…”

Jézus Krisztus feltámadt!12

Most kérlek ismét benneteket, hisz ilyenkor mindig ajándékul megerősítelek Fényem sugarával, e dicsőséges hajnal ajándékával. Ismét összefogva a kéz, hogy érezd a kisugárzást e hajnal Öröm-Feltámadásának, a Fényének kegyelmét, amely most átöleljen benneteket, amely most felemeljen benneteket, megerősítsen. És így most közösen köszöntve imával, hogy Egyek lehettünk most e örömben, ahogy Atyám tanított Bennünket. Mi Atyánk…13

Most köszöntve azt az Édesanyát, aki mindenkor az Ő Fiával együtt van, aki elfogadta akkor, amikor felkérte Őt az angyal. Kiválasztotta egyszerűségében, Ő igen-t tudott mondani. De ebben az igen-ben nagyon sok minden, amely jelen lett, jelen volt, és jelen lesz. Ez az igen, amely megváltoztatta e Egyszerű Leánynak életét. De ebben az igen-ben nem csak az az örömteli pillanat jelent meg, ebben az igen-ben jelen van az a fájdalom és az a szenvedés, amelyet Ő is elfogadott az Ő Fiával együtt. Ezért köszöntjük ezt az Édesanyát, aki elfogadott kérésemre mindent testvért gyermekének, hogy az Ő gyermekeit segítse, vezesse, Anyai Szívét megnyissa feléjük, hogy érezzék Anyai Szívének, kegyelmének örömét, szeretetét.

Üdvöz légy, Mária…14

Mivel egyre többen és többen megnyitottátok szíveteket a meghívásban, most így áradhatott felétek e dicsőséges hajnal örömének Feltámadása. E Feltámadás, amely megmutatja számotokra is, hogy a halál a földi életben csak egy átmenet, mert ebből a halálból fel lehet támadni a dicsőségben és a kegyelemben. Hisz a halál, amely megjelenik, amitől oly sokan féltek, szomorkodtok, sírtok, mert nem értitek a kegyelmet. Nem értitek, ha egész életedben így készülsz, hogy: „Igen, Uram, én bízom Benned. Igen, Uram, én hiszek Benned. Igen, Uram, én Hozzád tartozom. Igen, Uram, én követlek Téged a mindennapjaimban.”

Ezt nem csak elmondani kell, ezt a szívben élni kell, a lélekkel együtt. S akkor nincs félelem e haláltól, amelynek jelen tanúi lettetek ti is. De jelen tanúi vagytok a dicsőséges Feltámadásnak, hogy az Élet erősebb a halálnál. Halál, amely egy pillanatra megelevenedik előttetek, de a Test az élettelenségében valóban jelen van.15 De ha arra gondolsz, és azt érted meg szívednek lelkének, kegyelmének örömével: „Ó, lélek, te most elindultál az Örömbe, a Fénybe, a Dicsőségbe!” És már nincs fájdalom, nincs bánat, nincs szomorúság, csak a kegyelem, az öröm, a béke, amelyet, mindent összeköt a Fénylő Szeretet.

Ez a Fénylő Szeretet most kösse össze a ti szíveiteket is. Emeljen fel, erősítsen, óvjon és védjen, és ne csüggedj, hanem ha valóban hiszel, akkor az Élő Szentlélek, Élő Evangélium megmutatja számotokra a mindennapokban az utat.16 De az útban talán nem mindig veszed észre e csodálatos örömet a Fényben. Pedig ebből kellene erőt merítve magad elé vetíteni, hogy minden nap lehet ilyen csodálatos, szép hajnal az örömben és a boldogságban. És másképp indítod el napodat, nem azt mondod: „Már reggel van!”

Mert ma nem azt mondtátok! Ma vártátok ezt a csodálatos reggelt a hajnalban! Mert megértettétek: „Ma öröm költözhet szívünkbe, lelkünkbe.”

Így áradt most felétek csodálatos áldásom e hajnal fényének tündöklő ragyogásával, egyenként megérintve a szívben és a lélekben, hogy megerősödve, örömmel indulva a hátralevő napokban, hetekben, hónapokban, években. Hisz előre senki sem tudja, hogy mennyi vár még reá. De ez az élet ne legyen a szürke szokványában, ne legyen a kényszerben, és ne legyen a muszájban. Hanem éljen bennetek ez a szeretet, ez a kegyelem, ez az öröm, a Szeretet Fényének ragyogása, amely most átölelve, megerősítve a kegyelemben, hogy: „Igen, én is testvér vagyok Melletted, Uram, Jézusom, a nyájadban.”

Mária:

Most én szólok Hozzád, Drága, Jó Jézusom, ki e hosszú időben is velem voltál. Ha Hozzád fordultam, meghallgattál. Ha megnyitottam szívemet, hogy szükségem van a szeretetednek kegyelmére, a megvilágosító kegyelem jelenlétére, Te nem fordítottál hátat, Te eljöttél, megerősítettél, felemeltél. És így a Lélek, amely bennem van, vezetett az úton. És az öröm, amely most átjárja szívemet, lelkemet, egész testemet. Már nincs jelen a fájdalom, nincs jelen a félelem, nincs jelen az út17, amelyre én is igen-t mondtam.

Most jelen van a Fény, az öröm, a boldogság, a szeretet a kegyelmében, amely megerősített, amely átölelt, és ami által ismét megjelenhettem ezen a helyen18, amelyre meghívtál.

A meghívásban nem csak nekem adtál kegyelmet az öröm szeretetében, hanem minden nyitott szívű testvéremnek, ki felkészülve szíve nyitottságával, hogy elfogadhassa ezt a kegyelmet e örömben, amely megjelent.

Így boldogan készülünk az előttünk álló napokra, hetekre, hónapokra, évekre, mert Veled, Uram, könnyű az élet, Veled, Uram, a kereszt is édes, Veled, Uram, boldogan haladva az úton.19

Jézus Krisztus Urunk:

Most szóljon a hála-himnusz annak a jelében, hogy ismét együtt lehettetek kiválasztott Mária szolgám-testvéremmel e csodálatos hajnal köszöntésében.20

Köszöntve e helyet, hisz Édesanyám foglalta el itt trónusát. A trónusban várja az Ő gyermekeit imával, énekkel, kegyelem-szeretetéhez, hogy meghallgatásra találjon a fohász, amelyet szívünkből, lelkünkből átnyújtunk e Anyai Szív oltalmába.21

Köszöntelek Téged, ó, Csodálatos, Szép Kereszt!

Amelyre némelyek fájóan és bánatosan tekintenek. Holott ez a Kereszt nem a fájdalom, és nem a bánat jelenlétében van jelen számunkra. Ez a kereszt a mérhetetlen, nagy szeretetet próbálja felétek, testvéreim, megmutatni, hogy Én, Jézus Krisztus Uratok, tudtam, hogy mi vár Reám. Én a szeretetemben indultam el az úton. Szeretetemben adtam Életemet mindazokért, akik Tőlem várják az üdvösséget. Ez a Kereszt ezért van itt számotokra, amelyhez, ha eljössz, elhelyezed fájdalmadat, bánatodat, felajánlásodat, örömödet, kérésedet?

Igen, ezt teszitek.

De a hálát és az örömet is ki lehet fejezni, mert ez a Kereszt szintén Édes Kereszt a terhében, amely számotokra így van jelen.22

Én, Jézus Krisztus Uratok, a Mester, a Názáreti, ahogy szólítottak, szeretetem örömével vállaltam a fájdalmat, szeretetem örömével vállaltam a kereszthalált, és szeretetem örömével köszöntöttem e csodálatos, dicsőséges, szép hajnalt a Feltámadásban.

De e Keresztről Én lejöttem. De nem csak a sírba, ahova elhelyeztek. A sírból is elhoztam nektek az Élet Erejét, Élet Kegyelmét, Élet Szeretetét, amely összeköthet benneteket e Kereszttel, amelyre szeretettel kell feltekinteni, mert: „Uram, így váltottál meg engem. Uram, így adod majd nekem is az üdvösséget, amelyre készülünk mind-mind itt a Földön.”23

Mária:

Ó, Édes Jézusom, összejöttünk nyitott szívvel. Nyitott a szív, mert megértettük, hogy a tanítások mit nyújtottak számunkra e Feltámadás Ünnepén. Megvilágosító kegyelmed a megvilágosító szeretetben erőt ad a Fényhez, az örömhöz, a békéhez és a kegyelemhez.

Feltámadás Ünnepére köszöntünk, ó, Téged!

Köszöntünk szívünk szeretetének melegével, hogy megélhettük, jelen lehettünk, megtapasztalhattuk e csodálatos kegyelmet e Feltámadás Ünnepében.24

Mária, éber állapotban:

Dicsőséges hajnal, örvendetes napban!

Jelen lévő testvérek:

Dicsőséges hajnal, örvendetes napban!

A Feltámadott  jelképszobra

0 válaszok

Hagyjon egy választ

Want to join the discussion?
Feel free to contribute!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.