Részletek a 2011. április 25-i évfordulós ünnepi tanításból

 

(…)

Jézus Krisztus Urunk:

 Korona a honlapraÉs az ajándékban még volt egy csodálatos ajándékotok — hisz sok volt, de most csak Én mindig egyet emelek ki. Amikor szintén az a sátorotok, ez a Szeretet háza, ez az imádkozó hely, mindegy, hogy melyik szót használjátok, elkészült, akkor utána készültetek az útra, hisz Mária szolgát felkészítettem, hogy menjen, és nézze meg e nemzet legnagyobb kincsét az ajándékában, amelyet úgy nevezünk a mai napig is, hogy a Szent Korona.1

Hisz a Koronáról is adtam számára tanítást, és a Koronáról is tudott beszélni, tanítást adni. És akkor boldogan, egyre többen és többen jelentkeztetek, hogy ti is részt akartok venni e tanításon. De viszont senki ne maradjon ki, ezért már előtte többen és többen megnéztétek, és néhányan Mária testvérrel. És mikor bementetek, akkor éreztétek a kegyelem-jelenlétet, mikor szolgám elkezdte mondani számukra, hogy hogyan van jelen, de mi az, amit nem lát, mert a fény megtört rajta:

— De a tetejét nem látom, így arról nem tudok beszélni.

Azonnal ott termett egy szék, amelyre Mária felállt, nem törődött azzal, hogy nem szabad felállni, oda érni, ő csak bizonyítani akarta mindazt, amit látott, hogy itt hogyan van jelen.2

És elmondta, az üvegen rajzolt. Az őrök bejöttek, meglepődtek. De még nem is ez volt a legnagyobb meglepetésük, hanem az, mikor azt mondta:

— Most énekeljünk a Koronának.

Egymásra néztek, hogy még ilyent nem hallottak.

De az ének szívetek szeretetével elhangzott, amelyre felkészítettelek benneteket: „Koronánk…”3

Megérkezett!4 Nem?

De régen énekeltétek!5

Nem kell énekelnetek már.

Akkor, igaz, hogy lapról, de szebben, átéléssel énekeltétek.

De jelen van köztetek az író-gyűjtő testvér6 is, aki szintén hallott erről a helyről, évek folyamán.

Na, eljön ő is, hogy kérdezzen, eljön ő is, hogy beszélgessen. Hisz ő is egy művelt, kutató ember, mint akikkel már Mária oly sokkal találkozott. Akik néha kijelentették számára, hogy: „Téged ez nem illet. Add át, amit te tudsz a Koronáról.”

De mivel Mária, kiválasztott testvér nem jegyzetelt, így nem volt neki mit átadni.

Erre a testvér is jött, és hozta akkor könyvét, hogy egyeztessen szolgámmal.

Mária így csinált, mikor szóltak neki, jött egy Korona-kutató:

— Jaj, már megint?!

Ismerős az író-gyűjtőnek?

 Mária:

 Ők meglepődtek, hogy mire fel mondom én ezt. Mert azon a héten ők voltak a harmadikok.7 És mind okosabb- és okosabbnak tartotta magát.

 Jézus Krisztus Urunk:

 És most látja, hogy egy házaspár jön, na — azt mondja —, itt már kettővel kell majd küzdenie.

Nem volt kevés az idő. Délelőtt 10 órától délután fél ötig!8 Se inni, se kimenni, egyik mondta, a másik mondta. Mária hallgatott, utána megszólalt, hogy ez nem teljesen így van.

De ők csak nézik az írásaikat és a könyvüknek a vázlatát, meg ami ott már jelen van.

Csak akkor döbbentek rá, hogy valaminek itt lenni kell, mert őnála semmi nincs, és néha olyanokat elmondott, amit őneki hónapokig tartott megtalálni.

De azért a kétely megmaradt a szívükben.

Elbúcsúztak, elmentek.

 Mária:

 Én erre valóban így mondottam:

— Na, ezek se jönnek egyhamar vissza!

Azt mondják9:

— Miért?

— Hát, mert — mondom — ő azt hitte, hogy mindenről ő engem meg tud győzni. De nem tud. De én se tudtam őtet meggyőzni, úgy érzem.

Elmentek a jegyzetekkel.

És az Úr Jézus mindig azt mondja: azt becsülte benne, hogy nem dobta el, hanem elkezdett rajta gondolkodni. Elkezdte később foglalkoztatni. És rádöbbent, hogy itt valaminek lenni kell.

És a könyvére is, ami válasz jött, először nem fogadta.10 De később becsületesen beismerte, hogy azok a gondolatok, amelyeket utólag tetetett be, szinte mentette meg egész könyvét.11

Ezt most ő, felállhat, és elmondhassa számotokra, hisz oly sok előadást szokott tartani erről, hogy mint Korona-kutató és Korona-vizsgáló. Mert mikor elutaztak megtekinteni, hogy mily állapotban van a mi kincsünk, ő is jelen volt azok között.12 Tehát tudta, hogy neki mivel kell szembenéznie. És tudta, hogy mi az, amit én sehonnan se kaphattam meg, csak valóban valaki megadta, ahogy ő mondta, „máshonnan”.

Most hallgassátok, egy pár szóval, hogy mondja el a gondolatait.

 Csomor Lajos:

 Valóban így volt. Golgota-nap volt, reggel, fél nyolckor, és ide telefonáltam, hogy szeretnék eljönni és hozni egy Koronás könyvet, mert szeretném, ha az Úr Jézus megmondaná, hogy miben tévedtem.

És ezt tényleg így egyeztetni kellett volna.

Nekem is mondta Marika, hogy:

— Te, Jó Isten, már megint egy Korona-kutató!

De azért megegyeztünk abban, hogy eljövünk, a könyvet elhozom, és aztán a következő héten jöttünk, akkor volt ez a hosszú beszélgetés.

És ami engem igazán nagyon gondolkodóba ejtett, az az a rész volt, amikor a csüngőkről beszélgettünk. És én ugyan sokévnyi kutatás után azt írtam le, hogy a Szent Koronának nem 9 csüngője volt valamikor, hanem 5. S Marika rögtön mondta, hogy ez nem jó. És egy idő után aztán visszatért erre a dologra, és mondta, hogy azt kell figyelembe venni, hogy a Koronának a gyöngyeinek a számához tartozik a 72-es, a 8-as és a… szám. És ebből majd én ki fogom tudni deríteni, hogy hány csüngője volt a Koronának.

És aztán otthon néztem ennek utána.

És az 56!!

A 72, az 56 és a 8!

Ez a három szám volt.

És otthon néztem utána. Tudtam, hogy a 72 a keresztpánton volt13, és az 56-ot, azt nem tudtam, hogy mi az. És akkor egyszer csak tényleg arra gondoltam, hogy hát mi van, hogy ha az 56-ot elosztom 8-cal?14

És akkor az 7.15

Igen, de nem volt…

Én úgy tudtam, hogy a Koronán nincs annak nyoma, hogy a Szent Koronának 7 csüngője lett volna valaha is.

És akkor fogtam a fényképeimet, amik otthon voltak, és egy nagyítóval végig… Erős nagyítóval végignéztem az összes olyan fényképet, ami a Szent Koronát alulról ábrázolja, és akkor az egyik képen találtam egy nagyon halványan látható, de azon a képen, egy fényképen látható volt, egy reszelőnyomot. A két mostani, eredeti csüngő-tartó karika között volt, az abroncs alján egy reszelőnyom.

És akkor döbbentem rá, hogy ez tényleg igaz!

Ott volt az egyik oldalon a hatodik, a másik oldalon pedig a hetedig csüngő-tartó karika.

S ez volt az egyik olyan dolog, amit tényleg nem tudhatott16, mert ezt a világon senki nem tudta!

Nincs olyan szakértője a Szent Koronának, aki ezt tudhatta volna.

Ez volt az egyik ilyen dolog.

Ez így van. Ezt be kellett ismernem.

A második pedig az volt, hogy hiba a könyvben, hogy asztrológiai ábrák vannak benne.

És mondta nekem, hogy én ne menjek az asztrológia felé a Szent Korona elemzésében és kutatásában.17

És mondtam neki, hogy én nem mentem az asztrológia felé.

S akkor mondta, hogy de igen, mert van a könyvben, vannak olyan ábrák benne, amik csillagászati jellegűek.

És nagyon-nagyon sokáig nem akartam én ezt… De igaza van, tényleg így volt, az Úr Jézus igazat mond.18 Ez így van. Tehát tényleg úgy van, hogy a Szent Koronának az Atya Istent ábrázoló képén ott van a Nap és a Hold. És ezek valóban csillagászati jellegű ábrák. Úgy, hogy… És valóban úgy van, hogy a… Én is akkor még úgy gondoltam, és a többi Korona-kutató is úgy gondolta, hogy ezek asztrológiai vonatkozású képek. És aztán másfél év után, vagy hogy, jöttem rá arra, hogy nem így van, mert a Nap az Úr Jézust jelképezi az Atya Isten mellett, a Hold pedig a Szűzanyát.

 Jézus Krisztus Urunk:

 És így az író-gyűjtő, mert ezt a nevet kapta Általam, megmaradt ezen a helyen. Mert nem csak ez, utána voltak még kérdései. (…)

És utána ő is megkapta még ez mellett a megvilágosító kegyelmet, ami által a meghívásban érezte, hogy neki is itt a helye. Akkor egy darabig ő is sokfele ment, hívták a tanúságtételben, hogy beszéljen az előadásban a Koronáról. De amikor egy olyan meghívása volt, hogy egy rektorral szemben — úgy-e, testvér?

És fölhívtad szolgámat, hogy nem tudod, mitévő legyél, hogy el merd fogadni?

S mit mondott szolgám?

— Fogadd csak el. Mi imádkozunk itt érted. Semmi bajod nem lesz. Az az egy kikötésed legyen, hogy írásban lefoglalva, hogy mindenki egyforma időt beszél, órával figyeljék.

Hogy ne legyen… Mert már Mária szolga megtapasztalta, hogy megígérték, de mégsem tartották be egy más helyen.

S azt mondta, ez.

És mikor ez a szinte vitaműsor, mondhatjuk, megtörtént, akkor azt mondotta az író-gyűjtőnek ez a rektor: Hát nem várta tőle, hogy őtet megszégyeníti.

Hát, ha alaptalant állított, neki meg kellett mondani az igazat!19

 Mária:

 Hát őtet20 már az Úr Jézus felkészítette, hogy mi is az igaz a Koronán, a Koronáról, és hogyan kell a mi kincsünket átadni a magyar nép felé az emberiségben.

Jézus Krisztus Urunk:

 Ezért fontos, hogy néha ti is, ha reá tekintetek, ne csak azt nézzétek, hogy ott van egy értékes kincs, amit, ha csak így rá nézel, hanem abban nézd, mi annak a mondanivalója a magyar népnek, a magyar nemzetnek; hogy hogyan került hozzátok; hogyan ment el ebből az országból; hogyan tért ismét vissza; és hogyan adja meg a segítő kegyelmet ennek a népnek. Mert ha hisztek és bíztok abban, hogy ezt a Koronát annak idején felajánlották az Én Édesanyámnak, és Ő ezt elfogadta, és „azóta mi az örökösei vagyunk az alattvalóban, bátran kérhessük ezt a Föld és Ég Édesanyját, a Magyar Királynőt”, hogy legyen közbenjárótok a segítségnyújtásban, hogy felállhassatok és elindulhassatok.

Hisz még semmi sincs elveszve, mert vannak testvéreim, akik tudnak szívből, szeretettel és lélekkel imádkozni, kérni, felajánlani és hálát adni. Akkor meghozhassa számotokra mindazt, amire vágyakoztok, amire szükségetek van a mindennapokban. És akkor érzitek a kegyelmeket.

De ahogy a kegyelmekről beszéltünk, nem csak ezek voltak jelen számotokra. Voltak jelen számotokra olyan kegyelmek, amelyet már, mikor örültetek ennek a Koronának21, de amikor sok évvel később elkészült az a Korona, amellyel az Édesanyát megkoronáztátok. És mikor testvér22 elkészítette, és elhozta számotokra, és felkészültetek, mert Mária testvér nem mondhatta el, hogy jöjjetek ám, mert valami itt lesz, valami csoda, hanem így szólt felétek:

— Holnap is eljöttök? Hisz Jézus Szíve ünnepe.23

Mária:

 Hát volt, aki azt mondta, hogy: „Hát, eljövök.” És akkor én azt mondottam:

— Nem érzitek a hívást a szívetekben, hogy az Úr Jézus vár?

Úgy látszik, ezek a szavak megérintették a testvérek szívét, mert másnap igencsak azok is eljöttek, akik tanakodtak, hogy itt legyenek.

Szűz Mária magyar királynői Koronája a sükösdi Szeretet Háza oltárán 2000. június 30-án.

Szűz Mária magyar királynői Koronája a sükösdi Szeretet Háza oltárán 2000. június 30-án.

És mikor elkezdtük az estét, akkor még nem értették, hogy ez nem egy sima, egyszerű este lesz. Hanem ez a nap lesz az, amikor behozzuk és elhelyezzük a Szeretet házában a miséző oltáron a Koronát. Azt a Koronát, amelyet az Édesanya Fejére készítettünk, hogy már ne csak jelképes legyen az Ő koronázása, hanem valóban legyen Fején korona, amelyet a magyar nép 1000 év után ismételten megadja Számára hitből, szeretetből, reményből, kegyelemből, hogy ez az Édesanya, ez legyen velünk, ez óvjon, védjen, nyújtson segítséget mindazok számára, akik várjuk és elfogadjuk, és szükségünk van.

Ezért fontos, mi, különösképpen, magyar testvérek, mindig megadjuk az Édesanya felé azt a tiszteletet, megbecsülést, amelyet ez az Édesanya megérdemel az Ő gyermekeitől, az Ő nemzetétől és az Ő örökségétől.

Fontos, hogy ezekre is tudjunk figyelni, elfogadni és értékelni. (…)

 

A SZŰZANYA KÖSZÖNTÉSE

Részlet a 2011. szeptember 2-i tanításból

(…)

Mária:

 Ó, köszönöm ezt az illatot!

Köszönöm Édesanyám rózsáit e csodálatos ünnep részében.

Szeretnénk köszönteni szívünkkel, szeretettel az Édesanyát, a Föld és Ég Édesanyját, a Magyarok Királynőjét.

Hisz Te Édesanya vagy, minden gyermeknek. Te Királynő vagy magyar gyermekeidnek, hisz elfogadtad e felajánló Koronát, hogy Királynője vagy e népnek, e nemzetnek, hogy óvod, véded és segítséget nyújtasz e gyermekeid számára. Most e gyermekeidet én, a kiválasztott testvér, elhozom e rózsás kertbe. Minden rózsa mellé felajánlok egy testvért a gyermekben. És a felajánlás részében, ó, Királynő, ó, Édesanya, Hozzád fordulunk, mert szükségünk van a Te szeretetedre és a Te jelenlétedre.

Jöjj, és figyeld, és nézd a Te népedet a nemzetben, akik e ünnepben Anyai Szívedhez fordulunk kéréssel, fohásszal, felajánlással. Hisz tudod, van egy olyan énekünk, amellyel így köszöntünk: Ó, Mária, Mária, jöjj, mert nincs, ki betakarja a mi alvó gyermekeinket. Óvjad és védjed őket.

De most így fordulunk Hozzád:

Ó, Mária, ó, Mária, Magyarok Királynője! Jöjj, és nézz a Te gyermekeidre, a Te nemzetedre. Fogadd el szívből jövő, őszinte imáinkat, kéréseinket, fohászainkat, felajánlásainkat, és siess, jöjj segítségünkre, mert szükségünk van e Királynő, e Édesanya szeretetére és jelenlétére.

E csodálatos ünnepben most így fordultam Hozzád, hogy elhoztam a Te Anyai Szívedhez, a Te Anyai kertedbe, a Te Anyai csodálatos rózsádhoz a magyar nemzetet, a magyar gyermekeket, akik most összeteszik kezeiket az imára, a fohászra, a felajánlásra, hogy így fordulnak e Anyai Szívhez, hogy legyen továbbra is Édesanyánk, Királynőnk, Oltalmazónk, Védelmezőnk, és fogadja el mindazt, amivel Hozzád fordultunk, fordulunk, és hozd el gyermekeidnek, a magyar nép-nemzetnek mindazt, amire szüksége van, hisz Te mint Édesanya, elmész Szentséges Fiadhoz, elviszed mindazt, amivel Anyai Szívedhez fordultunk, és kiesdekled számunkra mindazt, amire nagy szükségünk van a segítő szeretet, kegyelem részében.

Ó, Édesanya, ó, Királynő! Fogadd el szívünkből szeretettel imánkat, énekeinket, és majd az ünnepben a hálavirágunkat, amelyet elhelyezünk a Te Anyai Szívedhez, a Te Anyai Lábadhoz. Mert nem csak akkor jövünk Hozzád, amikor felajánlunk, kérünk, fohászkodunk vagy hálát adunk, hanem most e ünnepben szeretnénk kifejezni mérhetetlen nagy hálánkat, szeretetünket az Édesanyának, a Királynőnek.

Dicsőség, szeretet, áldás, békesség, kegyelem a Boldogságos Szent Szűznek, a Magyarok Királynőjének, a Föld és Ég Édesanyjának!

Ezt tudom nyújtani e ünnepben szeretettel, szívemből, lelkemből a Te Anyai Szívednek. (…)

 

Részlet a 2011. október 7-i tanításból

Jézus Krisztus Urunk:

 Köszöntöm testvéreimet e mai szép napon, hisz már átléptetek az új napba, amely már nektek, magyaroknak különleges ünnep az ünnepben. Hisz előtte, ahogy a Golgota az úton elkezdődött, jelen volt a Szentolvasó Királynő ünnepe, vagy ahogy ti mondjátok és írva vagyon, hogy Rózsafüzér Királynő ünnepe.24

Ma pedig már átléptetek egy új napba, amely már a Magyarok Nagyasszonya ünnepe25, vagyis ti, akik már oly régóta jelen vagytok a Szeretet Házában a meghívás részében, ti már tudjátok, hogy ezt az ünnepet a Magyarok Királynőjének kell nevezni, hisz már van nektek Királynőtök, aki elfogadta a felajánló Koronát, elfogadta az országot, a nemzetet, és benne a népet.

De még mégis néha-néha így imádkozzátok: Árva, bűnös magyar népem epedve vár Téged.

Akkor egyáltalán, kérdezem tőletek, hiszitek, hogy Én, Jézus Krisztus Uratok, aki most ezt az üzenetet adom nektek e tanításban, és arról tanítottalak benneteket, hogy az Édesanya a ti Királynőtök, amelyet sok nép nem mondhat el magáról. Hisz nektek van egy Királynőtök. A Királynő nem más, mint az Édesanya, aki elfogadta a felajánló Koronát, elfogadta vele együtt a Paláston összehajtva a Jogart és Almát, és vele együtt az egész népet a nemzetben, a magyarságban. S akkor vannak imáitok ― mert most az imáról azért kell beszélni, mert ugyebár azt mondottuk: Rózsafüzér Királynője ünnepe.

A pásztor testvérem a szentmise áldozatában is azt mondotta, a rózsafüzér, az egy nagy fegyver mindazok számára, akik hiszik, és bíznak benne az ima részében.

Akkor kérdezem tőletek, hogy hiszitek és bíztok benne, hogy az Édesanya a ti Királynőtök, a Magyarok Királynője?

Szűz Mária megkoronázása a Mátyás templomban történt 2000. augusztus 15-én, A koronázásra II. János Pál pápa adott engedélyt 2000. július 5-én a Szent Péter téren. A Szűzanya koronázási Koronáját először Jézus Krisztus Urunk áldotta meg itt, Sükösdön.

Szűz Mária megkoronázása a Mátyás templomban történt 2000. augusztus 15-én, A koronázásra II. János Pál pápa adott engedélyt 2000. július 5-én a Szent Péter téren. A Szűzanya koronázási Koronáját először Jézus Krisztus Urunk áldotta meg itt, Sükösdön.

Hisz megtörtént most már, nem csak jelképesen a koronázás.26 Most már a Korona ékesíti fejdíszét a Magyar Koronával, amelyet a földi helytartó, aki akkor Péter utódjaként, úgy neveztetek: a II. János Pál pápa, áldását adta27, megszentelve visszatért e nemzetbe, hogy elfoglalhassa a méltó helyet az Édesanya Fején.

És ez megtörtént. De ti, testvéreim, még mindig nem változtok az ima részében. Még mindig olyan boldogan mondjátok: Árva, bűnös magyar néped epedve vár Téged.

Miért vagy árva?

Nincs Édesanyád?

Nincs Királynőd?

Hiszed, hogy van Királynőd?

Hiszed, hogy a magyar nemzet és nép egy kiváltságos nép?

Elfogadod ezeket a tanításokat, amelyeket már évek folyamán megadtam nektek?

Ha elfogadod, akkor próbálj elindulni az ima révén a változásban. Már nem vagy árva.

Hogy bűnös vagy, az egy másik dolog.

De nem vagy árva. Mert Én, Jézus Krisztus Uratok is jelen vagyok, és különösképpen ennek az országnak a Királynője, az Édesanya. Amelyre ti, a magyar nép, a magyar nemzet boldogan mondhassa: Magyarok Királynője, aki óv, véd, vezet, megmutassa számotokra az utat a kegyelemben.

Ha problémád van, ha bánatod van, oda mehetsz az Édesanyához, és mint te, magyar, oda mehetsz a Királynőhöz! És kérheted az Édesanyát, kérheted a Királynőt, hogy hallgasson meg, és fogadja el, ha kérésed van, ha fohászod van, ha felajánlásod van, és ha úgy érzed e sok elhelyezés után, „most már hálám is van az Édesanyának és a Királynőnek”, aki mindenkor jelen van, s mindenkor figyeli gyermekeit e magyar nép nemzetében.

Hinni és bízni kell e kegyelmi tanításban, elfogadni, és hogy ha már elfogadod, akkor indulj el a változás útján.

Nehéz változni, változtatni, de a tanítás, az jelen van a felismerésben és az elfogadásban. Hogy ki, a nyitottságában, hogyan fogadja el, az a szabad akarat cselekvése részében megadatott számotokra. (…)
  • Programjaink

    • Programjaink

      A Golgoták programja A Golgoták időpontja:…

    • Zarándokbusz

      Tájékoztatjuk a testvéreket, hogy minden hónap első péntekjén és Nagypénteken külön zarándokbusz indul Budapestről Sükösdre. Az autóbusz minden alkalommal déli 12:00 órakor indul az üllői úti stadion (Fradi-pálya) üllői úti oldala mellől. Ugyanez az autóbusz az éjszakai szentmise után, hajnai 02:30-kor indul vissza Budapestre.

    • Évforduló ünnepe 2017. április 25

      Értesítjük a kedves zarándok testvéreket,…